A Balaton halai
Horgászat, halászat
A Balaton keletkezése
A Balatonvidék keletkezése, egy kis történelem
A Balaton térképei
Korabeli térképek
 
A BALATON VÍZÁLLÁS ADATAI 1876-TÓL NAPJAINKIG -
AZ ADATOKBÓL JÓL LÁTSZIK: Mindenféle rémhír ellenére egyeltalán nem is alacsony a vízállás, bár jó lenne, ha magasabban állna. A maximális szabályozási szintet 120-ra is lehetne emelni. Jóval több vizet megtarthatna a tó. Igaz, alacsony értékek akkor is lennének, a múlt adataiból jól látszik: sokkal alacsonyabban is volt már, mégsem száradt ki.
ADATOK LEJJEBB, A GOMBSORBAN
A HELKA - Kattints a képre
Adatok a Balatonról

A Balaton Közép-és Nyugat-Európa legnagyobb tava, átlagos vízmélysége 3 méter. Legmélyebb részét a Tihanyi-félsziget csúcsánál a "Tihanyi-kút"-nál találjuk. Itt 11-12 méter mély a víz. A Tó hossza 77 km, területe 600 km2, vízmennyisége 1800 millió m3. Középvízállás mellett a partvonal hossza 195 km. Legszélesebb Balatonfűzfő és Siófok-Sóstó (E 18 fok, 2, 298') itt 16,69 km. A Tihany-Szántód szoros 1, 1 km-re szűkíti, két részre osztja felszínét. Vízutánpótlását a csapadék, a Zala folyó és az északi partvidék patakjai szolgáltatják, levezetését a Sió- csatorna oldja meg. Partvonalát 3 megye határolja: Veszprém, Zala és Somogy.
a tópart Balatonrendesnél katt a képre
A Balaton vidék éghajlata

Magyarország nagyjából az egyenlítő és az északi sark közti távolság felén, három éghajlati terület ütközőjén fekszik. E három klímaterület: a hűvös nyarú, enyhe telű, egyenletesen nedves (óceáni); a szélsőséges, meleg nyarú, hideg telű, mérsékelten csapadékos belső szárazulati (kontinentális); és a forró, száraz nyarú, enyhe telű, mérsékelten csapadékos földközi-tengeri (mediterrán). Mindhárom klímaterület éghajlati sajátosságai jelentkeznek nálunk, közülük hol egyik, hol másik jut túlsúlyra. Május közepén a "fagyosszentek" táján hidegebb sarki légtömegek lehűtik kicsit a levegőt, aztán május végén megkezdődik a balatoni nyár. Június elején, Medárd nap táján a hűvös óceáni légtömegek gyakori esőzéseket okoznak. A napi középhőmérséklet 20 0C körül van már ilyenkor. A rövid Medárd-napi átmeneti hőcsökkenés után beköszönt az igazi balatoni kánikula. A nagy hőség augusztus 15 - 20 táján ér véget. Augusztus végén, szeptember elején a középhőmérséklet még mindig meghaladja a +18 0C-t. Szeptember közepe táján kezdődik és októberbe is átnyúlik az a derűs, száraz idő, amit "vénasszonyok nyara" néven ismerünk. A Balaton környékén, nyáron hatalmas zivatarok szokták felüdíteni a fülledt levegőt. A zivatarok általában nem a Balaton, hanem a környező szárazföld felett keletkeznek. Majdnem mindig nyugatról jönnek, s végigvonulnak az északi parton, de gyakran kettéválnak és az egyik rész az északi, a másik a déli parton húzódik végig. Télen a sekély vizű tó hamar lehűl, befagy. A tél egyébként zord, meghökkentő szépségű hegyvidéket varázsol a nyáron szelíd, bájos balatoni tájból. A téli Balatonnak is megvan a maga sajátos varázsa. Ilyen például a hatalmas jégpáncél, mely időnként 20-40 cm vastagságú A parti faluk gyermekei ma is szinte a jégen töltik a telet, hiszen a síkos jégtükör kitűnő sportpálya.
balaton a balatonon katt a képre
A BALATON A BALATONON
A TÓPART BALATONRENDESNÉL
a balaton katt a képre
a balaton katt a képre
kikötő katt a képre
a Fonyód katt a képre
A FONYÓD

A képekre kattintva nagyban is megnézheted őket.
Háttérnek kiváló.
A Balatoni táj állatvilága

A rómaiak "glandifera Pannonia", makkos Pannonia néven ismerték vidékünket. Pannonia tele volt hatalmas erdőkkel, amelyekben disznókat makkoltattak, vagy egyéb jószág legelőjének használták őket; de a vadászat is kiadós volt itt. Híresek voltak az itteni bölények, vadkanok. Hogy mikor tűnt el erdeinkből a bölény, nem tudjuk. A XIII.-XIV. században gyakori lehetett a Balaton táján, hely- és családnevekben is többször előfordul. A medve a népvándorlás idején is itt élt. Sok állat tűnt el, megmaradt viszont a vaddisznó. A XVI. században "bakonyi"-nak is nevezték, tehát bizonyos, hogy a Bakony és a Balaton erdeiben gyakori volt. Az 1800-as években gyakori volt a farkas, aminek emlékét számos hely és dűlőnév őrzi. Kipusztult a hód is.
Sok szarvas és őz él ma is a balatoni erdőkben Nyuszt, róka, nyest, vadmacska is van, de alig kerül puskavégre. A görény, menyét nemcsak a baromfi-ólak veszedelme, de nyúlnak, fogolynak és fácánnak is ellensége. A hermelin is veszedelmes fészekpusztító, de megteszi ezt a kedélyes mókus is. A mókus a villák kertjében is leeszi a gyümölcsöt, a dió és a mogyoró mellett a gyümölcsöt sem veti meg. A borz is, amely szürkület után keresi élelmét, mindenevő. Éjjeli állat az erdőn, mezőn, kertekben egyaránt otthonos sündisznó. Éjjel járnak élelem után a pele-félék, a mókusra emlékeztető kedves külsejű állatkák. A Balaton mentén mindenütt gyakori az ürge, napsütötte, füves domboldalak lakója. Rejtett életmódja következtében ritkán látjuk a hörcsögöt, ezt a veszedelmes terményrablót. Az üregi nyúl Somogy megyében gyakori a homoktalajon, ahol járatait könnyűszerrel megáshatja.
Több emlősnek a víz biztosítja a táplálékát. A Kisbalaton nevezetessége a patkányfejű pocok. A jégkor idejéről maradt itt. A vízi cickány is előfordul itt. A vízben kitűnően úszik, bukik, sőt a víz fenekén fut is. Minden halas vizünk mellett megtaláljuk a vidrát, ezt a rejtett életet élő, óvatos állatot. Télen jég alatt is halászik.
Néhány madarunk a természeti környezet változásai és az ember tevékenysége folytán nem fészkel már a balatoni tájban. A XVIII. században, a balatoni mocsarakban fészkelt még az énekes hattyú, a császármadár. Azóta eltűntek vidékünkről. Nem költ már a fekete gólya sem a balatoni mocsarakat szegélyező erdőkben. A gólya valaha öreg fákon fészkelt, ma a házak kéményére rakja hatalmas fészkét. A gólyafészkek társbérlői a házi verebek, rokonaikkal, a mezei verébbel. Kedves és szeretett madaraink a fecskék. A füstifecske és molnárfecske ereszek alatt, istállókban, pajtákban fészkel, sárból tapasztott fészkeiket jól ismerjük. Templomtornyok, padlások lakója a kuvik és a gyöngybagoly. Ugyanitt élnek a denevérek, és itt találnak költőhelyet a házigalambok is. Vízparti magas fákon a vetési varjak népes tábora fészkel. A nádassal határos bokrokon építi művészi fészkét a függőcinke.
A balatoni nádas népes madársereg tanyája. Itt költ a búbos vöcsök, a feketenyakú vöcsök, a szürke és vörös gém, a bakcsó, a bölömbika, a pocgém. A nádas az otthona a különböző vízi csibéknek , vízityúknak és szárcsának. Énekesek is fészkelnek a nádasokban, így a széphangú sitke, nádi tücsökmadár, nádi rigó, cserregő nádiposzáta, énekes nádiposzáta, nádi sármány. Nádasok szélén, parti tócsákban mindenütt fészkel a tőkés réce. Késő ősszel hatalmas ékekben, nagy gágogással érkeznek viszont hozzánk a vetési ludak.
A balatoni táj hüllőivel kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozi kell, hogy viperák nem élnek itt, a mi siklóink pedig ártalmatlanok. Leggyakoribb a kockás sikló, és a vízi sikló. Partközelben, domboldalakon él a fürge gyík, hazánk legelterjedtebb gyíkja. Az erdeinkben élő erdei sikló néha másfél méterre is megnő. A Balaton-part tavaszi, kora nyár estéinek jellegzetes békakoncertje a kecskebékák és kacagóbékák hímjeinek csalogató zenéje. A Balaton nedves tocsogóiban él a vöröshasú unka. Ugyancsak a tó közelében találjuk a zöld varangyos békát.
A Balaton vizének csigái általában a nádasok és hínármezők lakói, nagy szerepük van a víz öntisztulásában. Erdeinkben közönséges, de a kertekben, házak körül is otthonos az éti csiga. A Balatonba ömlő kisebb-nagyobb vízfolyások lakóját, a folyami rákot nádfáklya fényénél fogdosták. 1880-ig rengeteg rák élt tavunkban, azonban a rákpestis annyira kipusztította, hogy 1890 után alig lehetett egyet-egyet találni. A folyami rák - úgy látszik - kipusztult a Balatonból.

Forrásmű: Panoráma Kiadó-Balaton
A BALATON VÍZÁLLÁS ADATAI A MÉRÉSEK KEZDETÉTŐL NAPJAINKIG
 
Gyenge légmozgás
(0-15 km/ó)
A víz teljesen sima
ALAPFOK
Mérsékelt szél
(15-25 km/ó)
A vízen gyenge fodrok,
hullámok jelentkeznek
 
Élénk szél
(25-40 km/ó)
Kisebbtől közepes hullámok
keletkeznek
ELSŐ FOKÚ
VIHARJELZÉS
(percenként 45 villanás)
Eros szél
(40-60 km/ó)
Nagyobb hullámok jelennek
meg, csónakok csak
partközelben lehetnek.
Gyakorlott szörfösök szele.
 
Viharos szél
(60-80 km/ó)
Nagy, tarajos hullámok
jelennek meg, csónakok nem
mehetnek a vízre.
Nagy vitorlások is csak a
megfelelo intézkedések
mellett.
MÁSODFOKÚ
VIHARJELZÉS
(percenként 90 villanás)
Erős vihar
(80-100 km/ó)
Hatalmas hullámok
jelentkeznek, a hullámok
tetejérol elporzik a víz.
A motoros hajóknak is partra
kell térniük.
 
Orkán
(100 km/ó fölött)
Porzó víz, vízfüggöny
jelentkezik.
A víz fölött gyakorlatilag a
látástávolság 0 méter.
Csak speciális mentohajók
mehetnek a vízre.
VIHARJELZÉSI FOKOZATOK
Viharjelzés a Balatonnál

A Balatonnál több mint 65 éve működik a viharjelzés. Európa nagy tavainál, és a tengerpartoknál sokfelé van hasonló meteorológiai szakszolgálat, azonban Európa egyik legnagyobb felületű, gyorsan felmelegedő és fürdőzésre talán leginkább alkalmas édesvízi tavánál különösen nagy jelentősége van ennek a rendszernek. A nyolcvanas évekig jelző rakéták és a mólók végeinél árbocokra húzható viharkosarakat alkalmaztak. Ez a kézzel működtetett rendszer rendkívül lassú és nehézkes volt, és ezt váltotta fel a nyolcvanas évek közepén üzembe helyezett fényjelzős rendszer. Érdemes áttekinteni, hogy mit is jelentenek az egyes jelzések. Ha a jelzőrendszer alapon van, akkor a legerősebb széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg az erős, 40-45 km/ó sebességet. Első fokú viharjelzés esetén a szél várhatóan erősebb lesz mint 45 km/ó, azonban nem haladja meg a 60 km/ó sebességet. Másodfokú viharjelzés esetén már viharos -65 km/o-t meghaladó- szél várható (lásd táblázat). A balatoni időjárás jelentés a nyári Balatonnal kapcsolatos talán legfontosabb információ, a viharjelzés pedig a szó legszorosabb értelmében is életbevágóan fontos, mindkettőt az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának ügyeletes meteorológusa adja ki, munkáját időjárási radarok, rengeteg mérés, műholdak és nagy teljesítményű számítógépek segítik. Az Obszervatóriumban dolgozó meteorológusok felelőssége nagy. Egyrészt az időben kiadott jelzés emberéleteket menthet meg, másrészt a kisebb vitorlások illetve a vízi biciklik és csónakok mozgását jelzés esetén rendelet korlátozza, így például másodfokú viharjelzés esetén nem mehetnek ki a vízre. Az viszont tény, hogy a légkör, amely rendkívül bonyolult rendszer, sokszor produkál váratlan dolgokat, és előfordulhat, hogy egy jelzés kiadását követően a vihar elkerüli a Balatont, máshol csap le, vagy hatása csak a tó egy kisebb területére korlátozódik. A pillanatnyi viharjelzésről a vízen levők a Tó körül elhelyezett jelzőlámpák segítségével szerezhetnek tudomást: a percenkénti 30 felvillanás az első fokú, a percenkénti 60 felvillanás a másodfokú viharjelzés érvényességét mutatja. A jelzés kiadásáról az Obszervatórium elsőként a Balatoni Vízirendészeti Kapitányságot értesíti, részletesen megadva a várható szélerősséget és szélirányt. A vízi rendészet az a szervezet, amely rendelkezik a megfelelő mentőhajókkal jól képzett személyi állománnyal és kellő tapasztalattal ahhoz, hogy a legmostohább körülmények között is tudjanak segíteni a bajbajutottakon. Ugyancsak értesítést kapnak az országos rádiók, valamint néhány helyi média és szervezet, valamint újabban Internet szolgáltatók is.
A hazai meteorológiai szolgálat - együttműködve más országok nemzeti szolgálataival- igyekszik minél pontosabb előrejelzések, életmentő riasztások kibocsátására. Mindehhez hihetetlenül nagyfokú műszer ellátottság, felkészült szakemberek és legfőképpen hatalmas számítógépes kapacitás szükséges.

BALATONI IDŐJÁRÁS, VIHARJELZÉS
Balatoni viharok

A Balaton vízén egy nyári napon akár százezren is lehetnek, fürdőzők, csónakázók, vízi biciklisek, vitorlások, komolyan kitéve a tó szeszélyes időjárásának.
Nem is kell pusztító viharokra gondolni, a felhőmentes forró napokon is komoly problémát tud okozni a déli szél, amely a déli part közelében sokszor csak gyenge szélnek tűnik, amely könnyen besodorja a gumimatracokat, vízi bicikliket. A parttól eltávolodva a szél egyre erősebb lesz, és nagyon gyakran előfordul, hogy mire a matracokon, vízi bicikliken tartózkodók észbe kapnak, már olyan nagy a szélnyomás, hogy nem tudnak kimenni a partra. Sokszor a vízi rendészet motorosai mentik ki a bajbajutottakat. Ha verőfényes meleg nyári napon érvényes viharjelzést látunk, érdemes erre gondolni.
Látványosabb viharokat tudnak okozni a zivatarok. Alig 20 perc elegendő ahhoz, hogy a "semmiből" hatalmas felhőtornyok keletkezzenek. A zivatarok okozta szélviharok hirtelen csapnak le a vízre, szemmel is jól követhető szélsávokban. A helyi zivataroknál előfordulhat, hogy amíg az egyik helyen viharos erősségű a szél, 4-5 kilométerrel arrébb teljes a szélcsend. Az ilyen típusú viharok általában nem tartanak sokáig. 10-15 perc után jelentősen mérséklődik a szél. Más a helyzet a zivatar rendszereknél, vagy a nagyobb időjárás változásokat okozó hidegfrontoknál. Az Alpok felől a Dunántúlra bezúduló hideg levegő akár egy gigantikus dugattyú feltorlaszolja maga előtt a meleg levegőt, és széles zivatarláncok alakulnak ki. Tapasztaltabb balatoni vízjárók jól ismerik ennek előjeleit, az északnyugati ég alján elszürkülő eget, a vihar előtti forró, nyomott levegőt. A legváratlanabb és talán a leghevesebb viharok azonban délnyugatról törnek a Balatonra. Nagyon összetett meteorológiai folyamatok eredményeként jóval a hidegfront előtt, Szlovénia irányából fejlődnek a vonalba rendeződött hatalmas zivatarok, amelyek hevességüknél és gyors mozgásuknál fogva nagyon nehezen jelezhetők előre, és a hazai tornádók nagy részéért ők a felelősek. Amikor a felhőkből kirontó szél a sima vízre tör, nincs idő ahhoz, hogy a vízen hullámok alakuljanak ki, a szél felkapja a vizet és kialakul a felszín fölötti körülbelül 1 m magas vízfüggöny. Ebben a rétegben olyan nagy a levegő víztartalma, hogy a vízben úszó ember tüdeje feltelik vízzel, egy idő után meg is fulladhat, annak dacára, hogy az illető jó úszó, vagy akár mentőmellényt is visel. Gyakori az olyan eset, amikor egy időjárási frontot nem kísérnek felhők, látszólag semmi előjele nincs a hirtelen szélfordulásnak, a szélerősödésnek. Ilyenkor is csak egyetlen mód van arra, hogy időben felismerjük a veszélyt: figyelemmel kell kísérni a viharjelzést.
AMIT A FÜRDŐZÉSRŐL TUDNI KELL

TILOS FÜRÖDNI:
Hajóútban, zárt vízisípálya és hajókikötők területén, úszó munkagépek 100 méteres, vagy vízkivételi mű 50 méteres körzetében.

Kompátkelőhely 100 méteres és vízi munkák 300 méteres körzetében.

I. fokú viharjelzés esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságban.

II. fokú viharjelzés esetén minden esetben.

Ahol a fürdés tilalmát tábla jelzi.

Vízi jármű kísérete nélkül: Somogy megye területén a parttól 1000 méternél, Veszprém- és Zala megye területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságban.

JÓTANÁCSOK FÜRDŐZŐKNEK

Csak kijelölt strandokon fürödjön!
Szív- és légúti betegségben szenvedők, mozgásukban korlátozottak soha ne fürödjenek egyedül!
Fürdőzés előtt használja a zuhanyzót!
Hat éven aluli, illetve úszni nem tudó 14 éven aluli gyermekek csak felnőttek felügyeletében fürödjenek!
Soha ne ugorjon ismeretlen mélységű vízbe!
Szeszes ital fogyasztása vagy hasonlóan ható szer, kábultságot előidéző gyógyszer bevétele, fogyasztása után halassza el a fürdőzést!
Felhevült testtel soha ne ugorjon a vízbe!
Ha mód van rá, ne fürödjön egyedül!

VIGYÁZZUNK MAGUNKRA, VIGYÁZZUNK EGYMÁSRA!

BALATONI IDŐJÁRÁS, VIHARJELZÉS
Az egész táj mosolyog

". a Balaton-vidék egy bájos menyasszony, ki vőlegényére vár, minden ponton új bájait tárja fel; mentül tovább nézzük, annál szebbnek látjuk, s bár nevessenek ki érte, én azt mondom, hogy az egész táj mosolyog." Jókai Mór
A rómaiak Lacus Pelsónak nevezték; majorságokat, villákat építettek a part vidékén, s - főként az északin - szőlőt telepítettek a napos lankákra. A szlávok, Balatonnak hívták, nyilván kiterjedt mocsárvidéke miatt. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket is: megtelepedtek, megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek. Nyelvünk legrégibb összefüggő emlékei abban az oklevélben maradtak ránk, amellyel Árpád-házi I. András király 1055-ben megalapította a tihanyi bencés apátságot. A XII-XIII. században sok faluban kőtemplom épült, később pedig megindult a mezővárosok fejlődése is. A Tó, 1514-ből származó első magyar térképszerű ábrázolását Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának, Lázár deáknak köszönhetjük. A XVI. században megjelent a török, s 1541-től a háborús idők minden zűrzavara, kegyetlensége zúdult a Balaton mellékére is. A 150 éves uralom idején, főleg a déli part települései fogyatkoztak meg, csak Fonyód vára maradt magyar kézen, de az északi part falvainak népe is nagy részben a töröknek adózott. Az északi part mentén létrejött a magyar végvárrendszer, melynek várai a kuruc háborúk idején (1704-1709) jutottak ismét szerephez. Többek között, Veszprém, Keszthely, Nagyvázsony és Sümeg végvárai is ekkor váltak újra kiemelkedő fontosságúakká. A reformkor polgárosodása új korszakot nyitott a Tó idegenforgalmi életében. 1728-ban az északi partmellék összefüggő szőlőterületén megépült az első fürdőház, a század végén pedig a kisebb-nagyobb nyárilakok mellett már rangos szállodája is épült az addigra felfedezett fürdőtelepnek. Az 1800-as évek közepétől megjelentek az első gőzhajók, de az új korszak akkor kezdődött az egész Balaton-part életében, amikor 1861-ben megnyílt a déli vasút, és megindult a rendszeres vasúti közlekedés Budapest és Nagykanizsa között. A lassan kibontakozó gyógyfürdő- és üdülőélet serkentőleg hatott a Tó menti településekre is, melyek közül addigra Balatonfüred savanyúvízforrásaival már kulcsszerepet töltött be a térség hazai idegenforgalmi életében. Füred ez időben valóságos országos központ: a kor társadalmi és politikai vezéralakjai, az irodalmi élet nagyjai itt adnak egymásnak találkozót. Széchenyi István és Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Wesselényi Miklós éppúgy megfordulnak itt, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc és Vörösmarty Mihály.
A rendszeres hajóforgalom megindulása, az 1900-as évek elején meginduló iparosodás, -elsősorban a nagy bányaüzemek fejlődése- valamint az északi part mentén haladó Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal, a városok fejlődését a lakosság gyarapodását eredményezték a Balaton vidékén. 1920 és 1940 között számos magánvilla - közöttük Blaha Lujzáé is- társas üdülőház, szálloda és panzió létesült mind az északi, mind a rohamosan fejlődő lankás, homokos partú déli oldalon. A vagyonos polgárság Keszthely mellett már Siófok és Balatonlelle üdülőtelepeit is előszeretettel látogatta. Szanatóriumok sora nyílott a gyógyvízforrásokra épülve Hévízen és Balatonfüreden.
A II. Világháború meglehetősen nagy pusztítást végzett a Balaton menti üdülőhelyeken, hiszen a front a part mentén vonult végig. Lassan éledt újjá a térség, de az újjáépítés tervszerű kivitelezése, a nagy szabású idegenforgalmi elképzelések tudatos véghezvitele, mára hazánk egyik leglátogatottabb térségévé tették e tájat. Hegyvidék és dombság, század eleji pincesorok és hangulatos csárdák, campingek és kényelmes szállodák sora, a múlt emlékei és a folyton megújuló jelen várják az idelátogatót. A balatoni ember vendégszeretete, a Balaton- felvidék hegyein és Badacsony vulkanikus bazaltsíkjain termő borok a Kis-Balaton egyedülálló állatvilága messze földön híresek. A természet különlegesen szép, változatos tája, a kellemes vizű Tó és a nyugalmat árasztó, hangulatos települések sora várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.
A Balaton és környéke növényvilága

A balatoni táj változatos, a víz, a homok, a lösz, az agyag, a dolomit, a bazalt mészkő, a permi vörös homokkő, más és más növények létét biztosítja. Így aztán e vidék növényvilága igen változatos, mintegy 1700 fajta növény él e területen. A moszatok nyár derekán hihetetlen mennyiségben szaporodhatnak el, amit "vízvirágzás" néven ismerünk. A fecskemoszat "vízvirágzása" több hétig tarthat, állománya kb. 4 naponként cserélődik. Fontos táplálék egyébként e parányi növény a tó más élőlényei számára. Hínárfélék valaha elenyésző számban éltek a tóban. Ma mindenütt elterjedt már a Balatonban és jóformán csak a Tihanyi- kút mély vizében nem tenyészik. Leggyakoribb a hínáros békaszőlő, balatoni nevén szilvalevelű hínár. Leggyakoribb társa a füzéres süllőhínár, vagy találó helyi nevén süllőfű, amely onnét kapta a nevét, hogy a süllők szívesen rakják petéiket finom levelei közé.
A Balaton nyílt vizéből helyenként szigetszerűen emelkedik ki a tavi káka, vagy ahogy itt nevezik, csuhu kerekded foltja. E növény mintegy 2,5 m vízmélységig hatol előre. A csuhu szigetei közelében már a nádast találjuk. A nád a század elején még a Balaton északi partján élt csak, azóta a déli parton is közönséges lett már. A sások közül legismertebb a zsombék sás, a posvány sás, és a parti sás. A Balaton peremén évezredek óta földművelés folyik már. Megváltozott a környék növényvilága. Szerencsére vannak nehezen megközelíthető, kevésbé hasznosítható területek, amelyek az ősi növényvilágnak menedéket nyújtottak. A legérdekesebb növényeket a dolomitlejtőkön találjuk. Fontosak az itt élő jégkori maradványnövények. A dolomit sziklák mélyedéseiben kökörcsinek virítanak tavasszal. A meredek sziklákon cserszömörce ver gyökeret a mélyedésben összegyűlt talajon. Vele együtt él a molyhos tölgy, vagy ahogy a környéken nevezik, magyal. Gyakori a virágos kőris és a som. Terméséből lekvár készül: szívós, ruganyos fájából már a bronzkorban fegyverek, szerszámok nyelét készítették. A múlt századi betyárvilág furkósa is somfából volt. A dolomitok és mészkövek meleg, száraz tetőin, a déli lejtőkön a bokorerdőket mészkedvelő karszt tölgyesek követik. Itt már fává erősödik a magyal, aminek makkját régebben ember és állat egyaránt ette. Az északi dolomit és mészkő lejtők erdeje az elegyes karszterdő. Az elegyes karszterdő bükkösökben folytatódik. Virágos kőris, berkenyék, hársak élnek a bükkfák között. Az erdő magasabban fekvő részein hegyi juhar, a mélyebben fekvő részeken viszont gyertyán keveredik a bükk közé. A fákra gyakran borostyán kapaszkodik. A hegyoldalak szikláinak repedésein páfrányok telepszenek meg. Mélyebb fekvésű völgyekben gyertyán és kocsányos tölgy alkot erdőt. A Balaton északi peremén emelkedő permi vörös homokkő magaslatokon csertölgyesek tenyésznek. Valamikor a tó partjáig hatolt az erdő, az ember a hegygerincig szorította vissza az erdőhatárokat, az erdők eredeti aljnövényzete is kipusztult itt.
A bazalthegyek déli oldala olyan kedvezően hasznosítja a napsugárzást, hogy déli növények települhetnek meg rajta. A bazalton kitűnő bor terem, természetes, hogy a szőlőkultúra a hajdani növényvilágot erősen átalakította. Itt-ott azért még megtaláljuk a gesztenyét, amely sokak szerint ősi növényünk e tájon. Balatonakali és Tihany közt találjuk a legnagyobb mandulásokat. A mandulát a rómaiak telepítették meg Pannoniában. A fák sorai közt levendula díszlik. A barack és a füge ugyancsak a rómaiak óta díszlik e tájon.
A Hévízi-tó környékének ritka növénye, a tengermelléki káka. A tó meleg vizének hőhatása tette lehetővé, hogy régmúlt geológiai kor melegebb klímájához szokott növényünk átvészelte a jégkort. A Hévízi-tóba 1908-ban ültette dr. Lovassy Sándor sok egyéb trópusi tündérrózsa társaságában a ma is tenyésző vörös tündérrózsát. Testvére a hazai fehér tündérrózsa és annak kisvirágú változata ősi növény a tóban. Somogy jellegzetes fája az akác. A nagy erdőket a földművelés szorította vissza, a Balaton peremén nagyobb, természetes erdőt nem találunk már. A balatoni parkokban sok helyen találjuk a tiszafát, amely Szentgálon ősi erdőt alkot még.

Forrásmű: Panoráma Kiadó- Balaton
MC-BUBU 2006 - 2012. Felsőörs, HUNGARY
A BALATON ÜLEDÉKTÉRKÉPE
A BALATON-KUTATÁS anyaga a gombsorban megtalálható, PDF formátumban.